A fokhagymának sokféle változata van; egyesek magot érlelnek, tehát magról szaporíthatók. Akadnak olyanok, amelyek a magszár csúcsán kis hagymácskákat hoznak létre, mások viszont sarjhagymákkal szaporodnak. A nálunk általában termelt változat nem hoz magot, de vannak tavaszi és őszi fokhagymák, amelyeknek az ültetési időpontját nemkívánatos felcserélni, vagyis az őszieket ősszel, a tavasziakat tavasszal kell elduggatni.
Mert nálunk a fokhagymát úgy szaporítják, hogy a gerezdekből álló és csupán fellevelek által összetartott hagymát szétszedik, és a gerezdeket duggatják a földbe. Az a tapasztalat, hogy az őszi duggatás eredményesebb, mert nagyobb és biztosabb termést ad, mint a tavaszi.
A fokhagyma voltaképpen nem igényes növény. Elviseli a téli hideget és a nyári meleget. Fényigénye nem nagy, a kisebb árnyékban is jól tenyészik, ezért nyugodtan ültethetjük gyümölcsfák közé vagy vegyesen, más, magasabb termetű növényekkel (pl. csemegekukoricával) is. Erős, bojtos gyökérzetével még a viszonylag száraz talajból is felveszi a neki szükséges vízmennyiséget, ezért öntözni nem szükséges. Kifejezetten nem kedveli, ha frissen trágyázott talajba kerül, ezért inkább úgy válasszuk meg a helyét, hogy az előző évben bőségesen trágyázott ágyás jusson a számára.
Az természetesen fontos, hogy a földet alaposan előkészítsük a számára: a mély ásást meghálálja. Október elején duggassuk a gerezdeket. Nem fejleszt nagy lombot, ezért elég sűrűn lehet ültetni, vagyis 25 cm sor- és 10 cm tőtávolságra.
Egy hagymában rendszerint 8-12 ültetésre alkalmas gerezd található. Egy gerezd 2,5-3,0 gramm, így m2-enként 60-100 gramm vetőanyag szükséges.
Az elduggatott gerezdek még ősszel meggyökeresednek. Télen legföljebb némi lombtakarással kell védeni a kemény hidegek ellen.
Tavasszal korán növekedésnek indul, és lapos leveleket növeszt. (Rokonának, a vöröshagymának hengeres, csőszerű levelei vannak.) A nyári munkák kapálásból és gyomlálásból állnak. Minthogy kis lombja kevés árnyékot vet, ezért a környéke erősen gyomosodik. Kapáláskor vigyázni kell arra, hogy a fejlődő hagymákat ne sértsük meg.
Kártevője és betegsége nem szokott fellépni, ezért vegyi védelemre nincs szüksége.
A növekvő fokhagymákat már nyáron lehet használni friss fogyasztásra - annál is inkább, mert ilyenkor az előző évi termés már rendszerint elfogyott. Az állomány kiszedésére augusztusban akkor kerül sor, amikor a növények levelei megsárgulnak, a szára elszáradt. Ekkor a hagymákat kihúzogatjuk, vagy nagyon kötött talaj esetén kiássuk a földből, napon megszárítjuk, megtisztogatjuk, és csinos koszorúba, füzérbe kötjük, majd száraz helyen tároljuk. A fokhagymakoszorúk - a paprikafüzérekhez hasonlóan -a konyhák szép és a helyhez illő díszei.
A fokhagyma kiszedése után az ágyást ne hagyjuk üresen. Újabb felásás és elmunkálás után az ágyást fejes saláta palántázásával, spenót vagy cékla vetésével hasznosíthat
Termésmennyiség: 1-1,5 kg/m2. Egy kilóban 30-32 db fokhagyma van.
Forás : http://balintgazda.hu/minden-heten-szuret/aprilis/fokhagyma.html
Mert nálunk a fokhagymát úgy szaporítják, hogy a gerezdekből álló és csupán fellevelek által összetartott hagymát szétszedik, és a gerezdeket duggatják a földbe. Az a tapasztalat, hogy az őszi duggatás eredményesebb, mert nagyobb és biztosabb termést ad, mint a tavaszi.
A fokhagyma voltaképpen nem igényes növény. Elviseli a téli hideget és a nyári meleget. Fényigénye nem nagy, a kisebb árnyékban is jól tenyészik, ezért nyugodtan ültethetjük gyümölcsfák közé vagy vegyesen, más, magasabb termetű növényekkel (pl. csemegekukoricával) is. Erős, bojtos gyökérzetével még a viszonylag száraz talajból is felveszi a neki szükséges vízmennyiséget, ezért öntözni nem szükséges. Kifejezetten nem kedveli, ha frissen trágyázott talajba kerül, ezért inkább úgy válasszuk meg a helyét, hogy az előző évben bőségesen trágyázott ágyás jusson a számára.
Az természetesen fontos, hogy a földet alaposan előkészítsük a számára: a mély ásást meghálálja. Október elején duggassuk a gerezdeket. Nem fejleszt nagy lombot, ezért elég sűrűn lehet ültetni, vagyis 25 cm sor- és 10 cm tőtávolságra.
Egy hagymában rendszerint 8-12 ültetésre alkalmas gerezd található. Egy gerezd 2,5-3,0 gramm, így m2-enként 60-100 gramm vetőanyag szükséges.
Az elduggatott gerezdek még ősszel meggyökeresednek. Télen legföljebb némi lombtakarással kell védeni a kemény hidegek ellen.
Tavasszal korán növekedésnek indul, és lapos leveleket növeszt. (Rokonának, a vöröshagymának hengeres, csőszerű levelei vannak.) A nyári munkák kapálásból és gyomlálásból állnak. Minthogy kis lombja kevés árnyékot vet, ezért a környéke erősen gyomosodik. Kapáláskor vigyázni kell arra, hogy a fejlődő hagymákat ne sértsük meg.
Kártevője és betegsége nem szokott fellépni, ezért vegyi védelemre nincs szüksége.
A növekvő fokhagymákat már nyáron lehet használni friss fogyasztásra - annál is inkább, mert ilyenkor az előző évi termés már rendszerint elfogyott. Az állomány kiszedésére augusztusban akkor kerül sor, amikor a növények levelei megsárgulnak, a szára elszáradt. Ekkor a hagymákat kihúzogatjuk, vagy nagyon kötött talaj esetén kiássuk a földből, napon megszárítjuk, megtisztogatjuk, és csinos koszorúba, füzérbe kötjük, majd száraz helyen tároljuk. A fokhagymakoszorúk - a paprikafüzérekhez hasonlóan -a konyhák szép és a helyhez illő díszei.
A fokhagyma kiszedése után az ágyást ne hagyjuk üresen. Újabb felásás és elmunkálás után az ágyást fejes saláta palántázásával, spenót vagy cékla vetésével hasznosíthat
Termésmennyiség: 1-1,5 kg/m2. Egy kilóban 30-32 db fokhagyma van.
Forás : http://balintgazda.hu/minden-heten-szuret/aprilis/fokhagyma.html
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése