Kreativ palántázás

A toalettpapír gurigája elsőrangú edény, a mélysége ideális, és kiültetéskor könnyen kitolható belőle a palánta gyökerestül, földestül. Mivel így az edény alul nyitott lesz, mindenképp valamilyen alacsony, peremes tálcára pakoljuk a gurigákat, hogy a felesleges víz távozásakor ne keletkezzenek tócsák mindenhol
                                                                     

A tojástálcát és a tojást egy kalap alá lehet venni, hiszen általában együtt szerezzük be őket. A papírból készült , tálca kiváló szaporító, minden háztartásban akad belőle, a kétsoros változatok pedig bármilyen ablakpárkányon elférnek. Maga a tojás is alkalmas a célra, ám inkább látványos, mint praktikus keltetőedény.

                                                                                 

A félliteres (manapság már inkább háromdecis) tejfölöspohár legfőbb előnye, hogy gyárilag rendelkezik átlátszó fedővel. A csírázásig fedést (meleget) igénylő magoknak így szuper hely, ha pedig már kibújtak a magoncok, a fedelet egyszerűen leszedhetjük. Mivel általában legalább öt centi mélységű ültetőközeg kell a palántáknak, a tejfölöspohárban marad alul annyi hely, hogy kétujjnyi aprókavicsot szórjunk bele, így a felesleges víz nem a gyökereknél fog állni.

                                                                            

Az üdítőitalok dobozai is hasznosíthatóak, a víz nem fogja szétmállasztani őket, a levágott fedélrészrből pedig az ültetvényt azonosító cimketartó is készíthető. Mivel ezek a dobozok vízmentesen zárnak, ebben az esetben is hasznos az alsó felükre pár lyukat ütni.

                                                                                

Ez a növénynevelede az előző dizájnosabb változata. Alapvetően ugyanabból a a tejes-, vagy üdítősdobozból készül, de ez esetben állítva, és valamilyen anyaggal (csíkokra vágott vászon, vagy géz, például a lejárt elsősegélydobozból) burkolva. Amennyiben a növények kibújása után aprókaviccsal, vagy mohával mulcsoljuk a föld felszínét, a kiszáradástól is megóvjuk lakóját. Ebben akár a betakarításig is maradhat a fűszernövény, vagy az egyéb kis helyigényű zöldség.

                                                                              

Konzervdoboz is akad minden konyhában, ha pedig kiürült, növényneveldévé válhat. Ez is magas, tehát itt is lehet kavicságyat tenni az aljára, de egy szöggel át is üthető alul, ha ez szükséges. Rusztikusabb lesz a látvány, ha a képen látható módon cimkézzük fel.

                                                                              

A joghurtok, pudingok kis edényei is alkalmasak, előnyük, hogy a megfelelő formába pakolhatjuk őket, igazodva például az ablakpárkány hosszához, szélességéhez. A fagyispálcák (vagy akár a munkahelyi kávéautomata keverőpálcikái) pedig azonosíthatják az edények lakóit. A kis térfogat miatt itt se feledkezzünk el a víz elfolyásának biztosításáról.

                                                                                    

Télen biztosan mindenki vásárol időnként narancsot, grapefruitot, ha pedig a gyümölcsöt nem a hagyományos módon pucoljuk meg, hanem félbevágjuk, akkor máris két ültetőedényünk van narancsonként. A héjból kiültetéskor egyszerű lesz kiborítani a növényt gyökérrel együtt épségben, a kiürült narancsdarabok pedig rögtön mehetnek majd a komposztba.

Egészen minimalista ötlet az újságpapírból kreált edény. A legegyszerűbb, ha fogunk egy sörös, vagy borospalackot, az újságot körécsavarjuk, majd az alján behajtjuk, és egy csík ragasztószalaggal rögzítjük. Az üvegről lehúzva már kész is a papíredény, amit mivel nem túl stabil, érdemes egyenként, vagy csoportosan összekötni. Az öntözéssel óvatosan kell bánni, mert ha a papír szétázik, oda az edény. Kiültetéskor csak szét kell tépni a borítást.

Az ültetőzsák kicsit kilóg a sorból, mert szaküzletben kell beszerezni, és ablakpárkányra sem igen rakható, nagy előnye viszont, hogy kerttel nem rendelkező balkonkertészek a palánták megerősödése után átültetés nélkül az egészet kivihetik az erkélyre. Itt is van olcsóbb alternatíva, ha például egy elfektetett zsák termőföldbe lyukakat ütünk, és oda vetjük a magokat. A magoncok kibújása után így a növények szintén nem szorulnak átültetése, és a zsák egyben kivihető a balkonra.

Szöveg forrása : http://kertesz.blog.hu/2014/02/01/palantazas_kreativan

Kertecskék farönkben

Nem is hittem volna, hogy farönkökből, tuskókból effére csodák is megvalósíthtók. Ha egy fa megbetegszik, kiöregszik, bizony előfordul, hogy nincs más lehetőség, és ki kell vágni. Viszont ebben  a megközelítésben még újabb hosszú éveken át örömünket lelhetjük benne! Forrás : http://szinesotletek.reblog.hu/kertecskek-faronkben

Kertészeti holdnaptár március

Melegágy ötletek

A melegágy a korai zöldségek és az érzékeny növények számára készül a melegkedvelő zöldségfélék és palánták neveléséhez.

Paradicsom

A paradicsom magról való ültetése egy teljesen új világot tárhat a hobbikertész elé, már ami a különlegességeket, kedvező tulajdonság örökítését, illetve a szokatlan, ritka fajtákat illeti. Míg a lakóhelyünkhöz közeli kertészet szupán néhány paradicsomfajtát kínál előnevelt palántaként, több száz féle paradicsom vetőmagból válogathatunk. A paradicsom magról való nevelése egyszerű, és csupán egy kis előzetes tervezést igényel. Következzen hát, hogyan kezdjünk bele a paradicsom magról való nevelésébe!
A palánták kertbe történő tervezett kiültetése előtt 6-8 héttel érdemes elvetni a magokat. Azokon a területeken, ahol télen fagyokkal kell számolnunk (Magyarország területe ide tartozik), úgy számítsunk, hogy a palántákat az utolsó fagy után 2-3 héttel célszerű kiültetni, tehát a magról történő palántanevelést a várható utolsó fagy előtt (ez hivatalosan május 15-e) 4-6 héttel kezdjük meg.
A paradicsom magjait elültethetjük nyirkos palántafölddel megtöltött, kis méretű cserepekbe, wc-papír gurugákba, de a nedves tőzeg ugyanígy megfelel a célra. Minden cserépbe vagy tőzegkorongba 2-2 szem paradicsommagot ültessünk. Ezzel biztosíthatjuk, hogy mindegyikben legalább egy palántánk legyen, ha esetleg néhány paradicsommag valamilyen ok miatt nem csírázna ki.
A paradicsommagokat kb. 3-szor olyan mélyre ültessük, mint a mag mérete. Ez kb. 3-6 mm-t jelent, attól függően, milyen fajtát nevelünk.
Miután a paradicsommagokat elültettük, helyezzük a palántatartókat egy meleg helyre. A lehető leggyorsabb csírázásra a 21-27 °C közötti hőmérséklettartományban számíthatunk. Az alulról történő fűtés szintén segíthet. Sok kertész tapasztalatból tudja, hogy ha a csíráztató edényeket a hűtőszekrény vagy egyéb olyan készülék tetejére tesszük, amely működés közben hőt termel, ez elősegíti a magok csírázását.
A paradicsommagok elültetése után már csak türelmesen várakoznunk kell a magok kicsírázására, várhatóan 1-2 héten belül. Az alacsonyabb hőmérséklet hosszabb csírázási időt eredményez, melegebb környezetben viszont hamarabb kikelnek a magok.
Miután a paradicsommagok kicsíráztak, a kis növények tálcáját levehetjük a melegítő alkalmatosságról, de ezt követően is meleg helyen tartsuk. A paradicsompalánták fényigénye nagy, földjüket pedig nyirkosan kell tartanunk. Az alulról való öntözés a legjobb, de ha ez nem lehetséges, úgy öntözzünk felülről, hogy ne érje víz a zsenge kis paradicsompalántákat. Fény szempontjából egy világos, déli fekvésű ablak az ideális, de a palánták fölé pár cm távolságra elhelyezett fénycső vagy izzó is megfelel a célra.
Ha a paradicsompalánták felnyurgulnak, ez azt jelenti, hogy nem kapnak elég fényt. Vagy tegyük a fényforrást közelebb a növényekhez, vagy növeljük meg a palántákat érő fény mennyiségét.Ha a palánták lilás színt vesznek fel, akkor szükségük van egy kis tápoldatra. Ha a paradicsompalánták hirtelen lefekszenek, ez bizony a palántadőlés jele.
A paradicsom magról való nevelése szórakoztató módja tehát annak, hogyan gazdagítsuk kertünk zöldségkínálatát különlegességszámba menő, ritka fajtákkal.Ha tudjuk, hogyan kell a magokat kicsíráztatni és palántát nevelni, értékes ismeretekkel bővíthetjük a növényekről szerzett tudásunkat. Ráadásul paradicsomos finomságokat is készíthetünk .
Forás:http://hobbikert.hu/magazin/hogyan-ultessunk-bamulatos-paradicsomot-magrol.html

Fokhagyma

A fokhagymának sokféle változata van; egyesek magot érlelnek, tehát magról szaporíthatók. Akadnak olyanok, amelyek a magszár csúcsán kis hagymácskákat hoznak létre, mások viszont sarjhagymákkal szaporodnak. A nálunk általában termelt változat nem hoz magot, de vannak tavaszi és őszi fokhagymák, amelyeknek az ültetési időpontját nemkívánatos felcserélni, vagyis az őszieket ősszel, a tavasziakat tavasszal kell elduggatni.
Mert nálunk a fokhagymát úgy szaporítják, hogy a gerezdekből álló és csupán fellevelek által összetartott hagymát szétszedik, és a gerezdeket duggatják a földbe. Az a tapasztalat, hogy az őszi duggatás eredményesebb, mert nagyobb és biztosabb termést ad, mint a tavaszi.
A fokhagyma voltaképpen nem igényes növény. Elviseli a téli hideget és a nyári meleget. Fényigénye nem nagy, a kisebb árnyékban is jól tenyészik, ezért nyugodtan ültethetjük gyümölcsfák közé vagy vegyesen, más, magasabb termetű növényekkel (pl. csemegekukoricával) is. Erős, bojtos gyökérzetével még a viszonylag száraz talajból is felveszi a neki szükséges vízmennyiséget, ezért öntözni nem szükséges. Kifejezetten nem kedveli, ha frissen trágyázott talajba kerül, ezért inkább úgy válasszuk meg a helyét, hogy az előző évben bőségesen trágyázott ágyás jusson a számára.
Az természetesen fontos, hogy a földet alaposan előkészítsük a számára: a mély ásást meghálálja. Október elején duggassuk a gerezdeket. Nem fejleszt nagy lombot, ezért elég sűrűn lehet ültetni, vagyis 25 cm sor- és 10 cm tőtávolságra.
Egy hagymában rendszerint 8-12 ültetésre alkalmas gerezd található. Egy gerezd 2,5-3,0 gramm, így m2-enként 60-100 gramm vetőanyag szükséges.
Az elduggatott gerezdek még ősszel meggyökeresednek. Télen legföljebb némi lombtakarással kell védeni a kemény hidegek ellen.
Tavasszal korán növekedésnek indul, és lapos leveleket növeszt. (Rokonának, a vöröshagymának hengeres, csőszerű levelei vannak.) A nyári munkák kapálásból és gyomlálásból állnak. Minthogy kis lombja kevés árnyékot vet, ezért a környéke erősen gyomosodik. Kapáláskor vigyázni kell arra, hogy a fejlődő hagymákat ne sértsük meg.
Kártevője és betegsége nem szokott fellépni, ezért vegyi védelemre nincs szüksége.
A növekvő fokhagymákat már nyáron lehet használni friss fogyasztásra - annál is inkább, mert ilyenkor az előző évi termés már rendszerint elfogyott. Az állomány kiszedésére augusztusban akkor kerül sor, amikor a növények levelei megsárgulnak, a szára elszáradt. Ekkor a hagymákat kihúzogatjuk, vagy nagyon kötött talaj esetén kiássuk a földből, napon megszárítjuk, megtisztogatjuk, és csinos koszorúba, füzérbe kötjük, majd száraz helyen tároljuk. A fokhagymakoszorúk - a paprikafüzérekhez hasonlóan -a konyhák szép és a helyhez illő díszei.
A fokhagyma kiszedése után az ágyást ne hagyjuk üresen. Újabb felásás és elmunkálás után az ágyást fejes saláta palántázásával, spenót vagy cékla vetésével hasznosíthat
Termésmennyiség: 1-1,5 kg/m2. Egy kilóban 30-32 db fokhagyma van.
Forás : http://balintgazda.hu/minden-heten-szuret/aprilis/fokhagyma.html

Akvapónia

Röviden, az akvapóniás növénytermesztés egy olyan módszer, melyben a növényeket agyag granulátumba vagy például kavics ültetőközegbe ültetjük, a halakat tartályba telepítjük, majd ebből a tartályból  a vizet folyamatosan áramoltatjuk a növények alá, majd onnan vissza a haltartályba. Ipari méretekben nem használnak ültetőközeget, mert az nem lenne gazdaságos, helyette csőrendszerben elhelyezett kosarakban vagy vízen lebegő tálcákon történik a termesztés. Bármelyik megvalósítási formát is nézzük, a lényeg ugyanaz: a halak trágyázzák a vizet, a növények felveszik a tápanyagokat, valamint az ültetőközeggel és az abban tenyésző baktériumokkal együtt megszűrik a vizet. Mivel a halak érzékenyek a vegyi anyagokra, ezért a növénytermesztés a vegyszerek teljes kizárásával történik.

A rendszer nagy előnyei, hogy:
-víztakarékos
-vegyszertől mentes
-elkerülhetők a földben termesztett növényekre jellemző betegségek
-passzív szolár üvegházzal egész évben termeszthetők a növények
 Hátrányai:
-a rendszer bekerülési költsége magas (főleg, ha ahhoz hasonlítjuk, hogy elvetünk pár magot a -földbe)
-nem biztos, hogy ezek a növények annyi tápanyagok tartalmaznak mint a földben termesztett társaik
-folyamatos felügyeletet igényel
-magyarországi klímán kérdéses a gazdaságossága.

Hasznos őshonos mikroorganizmusok

Hasznos őshonos mikroorganizmusok (Beneficial indigenous microorganizm=BIM)
3.Bionutrients

A biológiai tápanyag készítés alapvető folyamata a fermentáció. Ha egy növényi anyagot fermentálni szeretnénk, ahhoz cukrot vagy melaszt adunk, amiből a mikroorganizmusok energiát nyernek az anyagok fermentálásához. Ezzel az eljárással a növényben lévő tápanyagok könnyebben elérhetők, enzimek keletkeznek, és a tápérték javul.
A képlet szerint 1/3 rész cukrot kell adni a feldarabolt növényi anyaghoz (gyümölcs, zöldség). Helyezzük olyan edénybe, aminek legalább a felét nyitva tudjuk tartani-a levegő szabad áramlása érdekében. Kb egy hét mulva ha megszagoljuk, érezhető az édes, savanyú, alkoholos illat. Ezután felhígítjuk 20 szoros vízzel a felhasználáshoz. Ebből 2-4 evőkanálnyit teszünk 1 gallon (3,785 liter) vízhez, ha az állatok ivóvizéhez adjuk, a komposztot permetezzük be vele, vagy a növényeink levelére locsoljuk tápanyagként.
Attól függően, milyen tápanyagot akarunk adni a növénynek, más és más növényt választunk.
Ha pl. káliumot szeretnénk dúsítani - a növény kálium igénye a virágzás és termésképzés szakaszában igen fontos - akkor készülhet az organikus fermentált permetszer pl. banánból, tökfélékből, papayából, sárgarépából.
Hal aminosav készítése: Nitrogén pótláshoz a cikk szerzője hal darabokat dolgoz fel , mivel az gazdag proteinben. Hozzáteszi az 1/3 rész cukrot vagy melaszt, és tesz bele tejsav baktériumokat is, hogy elmenjen az erős halszaga.

A kálcium pótlása különösen fontos a növények vegetatív növekedési szakaszában-a nitrogén mellett. Ehhez szerves kálciumfoszfát készítését ajánlja a következő furfangos módon:
Vegyünk néhány tojáshéjat, süssük meg annyira, hogy hamu képződjön belőle, majd öntsük le kb azonos tömegű almaecettel, ami néhány hét alatt a tojáshéj lebomlását eredményezi. A keletkező anyagot aztán hígítsuk 20 szoros vízzel, és már permetezhetjük is növényünk leveleire.
Gyömbér-fokhagyma kivonat: egyforma mennyiséget darabolunk fel a két alkotó elemből., majd sört vagy bort öntünk rá és várunk 12 órát. Ezután hozzáadjuk a szokásos 1/3 résznyi cukrot vagy melaszt, és engedjük fermentálódni 5-7 napig.
Az elkészült kivonat a fokhagyma ismert kén tartalmánál fogva jó hatású a gombabetegségek ellen. A gyömbér és fokhagyma páros az emésztés kiváló segítője. Ez a szer annyira jó erős antibiotikus hatást fejt ki, hogy jól használható pl. a csirkék gyengélkedése, vagy betegsége esetén is, ezen kívül hatásos a reumára is.
Ha növényi részeket fermentálunk, mindig vegyük figyelembe, hogy mely növényi részt használjuk fel, mivel a legtöbb tápanyag a magokban van, utána jön a gyümölcs, harmadik a sorban a növény többi része pl levele, szára. A hígításnál a magból készült kivonatokat kétszer nagyobb hígítással használjuk, mint a levélből készült anyagot. Ez csak ajánlás, jó, ha magunk kísérletezzük ki a saját anyagaink felhasználási módját.

Forrás linkje: http://hkpi.webs.com/Indigenous%20Micro-organism(Phil).pdf

Öt házi készítésű rovarölő szer

1. A bogárűző almaecet

Egy nagy edénybe tegyünk két evőkanál szárított zsályát, rozmaringot, levendulát, kakukkfüvet, és mentát. Ezt töltsük fel egy liter almaecettel, és hagyjuk 2–3 héten keresztül állni, minden nap keverjünk bele az ecetes lébe. Ha letelt az idő, szűrjük le a keveréket, és tegyük egy szórófejes flakonba, majd a hűtőbe. Kész is, következhet a kártékony rovarok „szabályozása”.

2. Szárított, vagy friss gyógynövényekből készült szer

Szerezzünk be bors-, gyöngy-, vagy fodormentát, citronellát, citromfűt, levendulát. Legalább egy mentafélét érdemes felhasználni. Forraljunk fel egy bögre vizet, tegyük bele az illatos növényeket, födjük le, hogy az illóolajak maradjanak a fazékban, ne párologjanak el. 5–10 perc főzés után szűrjük le a keveréket, adjunk hozzá egy bögre egészségügyi szeszt. Szintén szórófejes flakonban, a hűtőben tároljuk a szert, használjuk, mikor szükséges.

3. Egyszerű, fokhagymás spray

Sok bogár, rovar nem kedveli a fokhagyma jellegzetes aromáját. Egy fej fokhagymát zúzzunk össze, majd keverjük bele egy bögre napraforgó olajba, amelyhez pár csepp mosogatószert is beletettünk. Tároljuk a hűtőbe, amíg jó erős fokhagyma szaga nem lesz az egésznek. Ezután következhet a hígítás, adjunk hozzá 3 bögre vizet, és még pár csepp mosogatószert. Kész is.

4. Nikotin

A nikotin ugyan az emberi szervezetre nincs jó hatással, de viszont a talaj számára hasznos, ugyanis elűzi a levéltetveket, és egyéb gondot okozó rovarokat. Három liter meleg vízhez egy bögre dohányra lesz szükség, a cigarettából kell kiszedni a szárított leveleket. A keverékhez még adjunk hozzá pár csepp mosogatószert is. Kész is, ezzel permetezzük le a talajt a bolhák ellen, ha a levéltetvektől szeretnék megszabadulni, akkor a levelek alsó részét célozzuk be, és fújjuk le.

5. Csípős rovarűző

A csípőspaprika égető ízéért a kapszaicin felelős, amit sok rovar nem tolerál. A feketeborsban is megtalálható ez a vegyület. Ezekből csípős port lehet készíteni. Egy adag borsot és csípős paprikát zúzzunk össze egy mozsárban, majd a törmelékkel szórjuk meg a kártevőktől hemzsegő területet.

Tavaszi szántás

Lasan itt a tavasz vetés ,földművelés ... sokszor összefutunk szövegekkel ahol emlegetik hogy a szántás nem jo vagy az ásás és mulcsozni kel a földet hogy ne bolygassuk ami minden igaz is és ere kelene tényleg törekedjünk de ezt megteheti akinek már ilyen szerkezetű a földe ,hogy ezt elérjük 5 és több év kel ami nem kevés .Van még egy módszer ami nem káros és lehet ásni szántani az a tavaszi földművelés. Tavasszal a földet szabadon megfordithasuk nem hatunk ki az élő világra a földbe .Szóval tavaszi szántás ,ásás nem káros csak több munkát igényel mint az őszi mert nem fagy szét a föld ami miatt hal ki az élővilág ,mikor tavasszal a földet ássuk utána meg kel kapájuk is meg gereblyézzük hogy összeaprítsuk,a szántásnál pedig többször kel boronájuk .Amibe jo a tavaszi ásás,szántás az hogy a gaz sokkal később nöl ki ,vagyis legjobb a földet vetés elöt felásni egy két nappal igy a zöldség kihajt sokkal előbb mint a gaz. Én a kertemet mikor használtam a tavaszi ásást ugy porhanyitotam meg a földjét hogy locsoltam a viz szétmálisza a földet és ez mellet nagyon szépen elsimítja nem lesznek dombok és a föld magába nedves lesz vetésre.

Csiráztató kemény hungarocellből .

Csiráztató kemény hungarocellből .Kel egy inekcios mütyür aminek a végét levágjuk,avval lukasszuk a hungarocellt,nyomókája végéből kikel vágjunk egy V alakot hogy ne keletkezzen vákuum .Két hungarocell kel a teste amit lukasszuk és az alja ,az alja 1cm vastag a teste amilyenre van szükségük 3cm,5cm ... Az alját öszeragaszuk szilikonal én fogpiszkálót ketöbe törtem és avval mint ha szög volna egybe erősítetem .Mikor megszerkesszük a lukak aljába csinálhatunk víz elvezetőt lukat ez akkor szükséges ha szilikonnal ragaszuk össze ha fogpiszkálóval vagy vékony szögel akkor nincs szükség mert elbír folyni a fölösleg víz az oldalán.A képeken minden látható ,ez a csiráztató ami a képen van 30 cm hosszú 12 cm széles és 3 cm vastag plusz az alja 1 cm ,összesen 40 luk készült.

Őshonos mikroorganizmusok telepítése.

Őshonos mikroorganizmusok telepítése. A világhálón több cikk is megjelent az őshonos mikroorganizmusok (indigenous microorganisms ) röviden IMO fontosságával és használatával kapcsolatban.
Baktériumok, gombák, fonálférgek, stb. életközösségének telepítése által javíthatunk termőföldünk minőségén. Minden egyéb beavatkozás nélkül egészségesebbé, élénkebbé válik általa a talaj élet.
I. lépés.: Gyűjtsük össze a mikroorganizmusokat!
Egy tál főttrizst kell erdeitalajba avarral bepárnáznunk egy jó hétre. Ebben az esetben külön figyelmet kell fordítanunk gyűjtőedényünk védelmére az erdei vadaktól, akik ugyancsak szívesen fogadják a főtt rizst!
Másik lehetőségünk giliszta humuszból vagy komposztból kis zsáknyival szórunk egy dobozba (félig megtöltse!) és erre helyezzük a főtt rizst.
Egy hét elteltével, mint az a képen látható, a sűrű, pókháló szerű élő anyag átszőtte a dobozt. (fehérszínűnek kell lennie, ha fekete, akkor az nem használható!)
Ezzel az eredménnyel célunkhoz vezető első lépésünket megtettük.
II. lépés.: Szedjük le ezt a pókháló szerű mikroorganizmusokat tartalmazó anyagot. Maradhat kicsit földes is. Szemmértékkel ennek az anyagnak megfelelő mennyiségű barnacukrot adjunk hozzá.Jó 10 percig keverjük,míg hasonlóvá nem válik a nedves, nyúlós tésztához.
Mikor ezzel megvagyunk, tegyük félre egy hétre, hadd erjedjen (fermentáció)!
Egy hét után felhígítjuk (nem klóros vízben).Egy kiló fermentált anyagot akármelyik hordóban amiben lehet tárolni a vizet felkeverjük és használjuk mint folyékony trágya a földnek.