Röviden, az akvapóniás növénytermesztés egy olyan módszer, melyben a növényeket agyag granulátumba vagy például kavics ültetőközegbe ültetjük, a halakat tartályba telepítjük, majd ebből a tartályból a vizet folyamatosan áramoltatjuk a növények alá, majd onnan vissza a haltartályba. Ipari méretekben nem használnak ültetőközeget, mert az nem lenne gazdaságos, helyette csőrendszerben elhelyezett kosarakban vagy vízen lebegő tálcákon történik a termesztés. Bármelyik megvalósítási formát is nézzük, a lényeg ugyanaz: a halak trágyázzák a vizet, a növények felveszik a tápanyagokat, valamint az ültetőközeggel és az abban tenyésző baktériumokkal együtt megszűrik a vizet. Mivel a halak érzékenyek a vegyi anyagokra, ezért a növénytermesztés a vegyszerek teljes kizárásával történik.
A rendszer nagy előnyei, hogy:
-víztakarékos
-vegyszertől mentes
-elkerülhetők a földben termesztett növényekre jellemző betegségek
-passzív szolár üvegházzal egész évben termeszthetők a növények
Hátrányai:
-a rendszer bekerülési költsége magas (főleg, ha ahhoz hasonlítjuk, hogy elvetünk pár magot a -földbe)
-nem biztos, hogy ezek a növények annyi tápanyagok tartalmaznak mint a földben termesztett társaik
-folyamatos felügyeletet igényel
-magyarországi klímán kérdéses a gazdaságossága.
A rendszer nagy előnyei, hogy:
-víztakarékos
-vegyszertől mentes
-elkerülhetők a földben termesztett növényekre jellemző betegségek
-passzív szolár üvegházzal egész évben termeszthetők a növények
Hátrányai:
-a rendszer bekerülési költsége magas (főleg, ha ahhoz hasonlítjuk, hogy elvetünk pár magot a -földbe)
-nem biztos, hogy ezek a növények annyi tápanyagok tartalmaznak mint a földben termesztett társaik
-folyamatos felügyeletet igényel
-magyarországi klímán kérdéses a gazdaságossága.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése